Az iráni konfliktus által kiváltott legutóbbi üzemanyagár-sokk egy egyszerű szabályra emlékeztet: a geopolitikai zavarok elsősorban az energiaárakban jelennek meg. Ezt láthattuk az ukrajnai háború kezdetén is, amikor közel egy évbe telt, mire az üzemanyagárak stabilizálódtak.
Ahogy az üzemanyagárak emelkednek, a kormányok általában magasabb adóbevételeket szednek be. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a többletforrásokat a gazdaság leginkább sérülékeny szektoraiba irányítsák. A piaci szereplők elvárásai egyértelműek: a kormányoknak nem szabad habozniuk, hanem határozottan kell fellépniük a leginkább érintett ágazatok támogatására—elsősorban azokéra, ahol az üzemanyag jelentős költségtényező.
Ma Európa ismét két táborra oszlik. Egyes országok gyorsan, határozottan, sőt egyes esetekben kifejezetten agresszíven csökkentik a belföldi árakat. Mások megfigyelnek, elemeznek és mérlegelnek. Litvánia eddig egy megfontoltabb megközelítést választott.
Hogyan reagáltak más európai országok?
A legtöbb kormány olyan intézkedéseket választ, amelyek a leggyorsabb enyhülést hozzák a fogyasztók számára nevezetesen az üzemanyag jövedéki adójának és áfájának csökkentését.
Olaszország, Portugália, Ausztria, Szlovénia és Magyarország az elsők között lépett, csökkentve a jövedéki adót, Olaszország pedig ideiglenesen akár 30%-kal is mérsékelte azt. Spanyolország még tovább ment: a jövedéki adó csökkentése mellett az áfát 21%-ról 10%-ra mérsékelte, és célzott, literenként 0,20 eurós támogatást vezetett be a leginkább érintett szektorok számára.
Néhány ország közvetett intézkedéseket választott. Magyarország és Szlovákia árplafonokat vezettek be, ezúttal tanulva a korábbi hibákból ezek az intézkedések csak a belföldi fogyasztókra vonatkoznak, így elkerülhető az üzemanyagturizmus és a hiány.
Románia lehetővé teszi a belföldön bejegyzett szállítmányozó cégek számára, hogy az év végéig visszaigényeljék az állami költségvetésbe befizetett jövedéki adó egy részét, enyhítve ezzel a fuvarozók terheit.
Lengyelország kombinált modellt alkalmazott: az áfát 23%-ról 8%-ra csökkentette, mérsékelte a jövedéki adót, és árplafonokat vezetett be. Ennek eredményeként Közép-Európa egyik legalacsonyabb üzemanyagára alakult ki.
A leggyorsabban reagáló országokban Lengyelországban, Spanyolországban és Szlovéniában az üzemanyagárak már 2 euró/liter alá csökkentek. Emellett ezek az országok általában nem korlátozzák a külföldi járművek tankolását, ami tovább növeli vonzerejüket.
A nemzetközi fuvarozók nem kapnak elegendő támogatást
A kulcskérdés az, hogy Litvánia mennyire felkészült gazdasága támogatására, és hogy ezek az erőfeszítések hová irányulnak.
Litvánia bejelentette, hogy felfüggeszti a jövő évre tervezett üzemanyag-jövedékiadó-emelést. Emellett április 14-én döntés született a dízel jövedéki adó fix komponensének csökkentéséről 500 euróról 450 euróra 1 000 literenként.
Ez pozitív lépés a belföldön működő vállalkozások számára, mivel közvetlenül csökkenti az üzemanyagköltségeket és hozzájárul az árstabilitáshoz. Ugyanakkor ez nem elegendő a nemzetközi fuvarozók számára. Még a dízel árának 6 centes csökkentése után is Lengyelországban körülbelül 15%-kal olcsóbb az üzemanyag.
A nem versenyképes árak miatt Litvánia fokozatosan elveszíti vonzerejét a nemzetközi fuvarozók számára. Már tavaly, a jövedéki adó emelése és az üzemanyagárak növekedése után a vállalatok alternatívákat kezdtek keresni, és a szomszédos országokban tankoltak. Az Edenred Finance adatai szerint tavaly a Lengyelországból származó üzemanyag-áfa-visszatérítések a litván és lett fuvarozók számára 46%-kal nőttek 2024-hez képest. Eközben a lett fuvarozók jelentősen csökkentették a litvániai tankolást az innen származó áfa-visszatérítések volumene több mint 90%-kal esett vissza.
A Litvániában bevezetett legújabb intézkedések várhatóan nem változtatják meg a nemzetközi fuvarozók magatartását, mivel a szomszédos országok sokkal határozottabb politikát alkalmaznak. Ennek eredményeként az üzemanyagárak közötti különbségek a régióban továbbra is jelentősek maradnak ami kulcsfontosságú tényező abban, hogy hol tankolnak.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Litvánia egyik kulcsfontosságú szolgáltatásexport-ágazata—a nemzetközi közúti áruszállítás a GDP jelentős részét teszi ki. Ennek ellenére az ágazat jelenleg nem részesül olyan célzott, testre szabott intézkedésekben, amelyek erősítenék versenyképességét.
Kommentár Loreta Augulytė, az Edenred Finance vezérigazgatója